rss
  • Az adó 1%-os törvény - támogassa a nonprofit szervezeteket adója 1%-ával!

  • Share on Tumblr

    Hatályos: 2008.01.01-tõl

    1996. évi CXXVI. törvény

    a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) jogot ad a magánszemélynek arra, hogy befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követõ évben (a rendelkezõ nyilatkozat évében) külön törvényben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezzék. A magánszemély e jogának megvalósulását szolgáló eljárás szabályairól e rendelkezés tárgyát képezõ adórész mértékérõl és a kedvezményezettek körérõl az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:

    1. § (1) Az Szja. tv. 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában vagy az azt helyettesítõ adómegállapítás szerint az összevont adóalap adójának összegébõl az Szja. tv. 45. §-ában említett kedvezmények és átutalások levonása után fennmarad, feltéve, hogy a magánszemély

    a) a bevallás benyújtására nyitva álló határidõig, illetve amennyiben a bevallás adóhatósági javítása alapján az adózót további befizetendõ adó terheli, az annak megfizetésére elõírt határidõig, vagy

    b) az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történõ adómegállapítása esetén az adó megfizetésére elõírt határidõig, vagy

    c) az esedékességet megelõzõen benyújtott kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a magánszemély az engedélyezõ határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve a felszámított pótlékot és az adót hiánytalanul megfizette.

    (2) Az adó abban az esetben is határidõben megfizetettnek minõsül, ha az adózó a határidõben benyújtott bevallásában vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történõ adómegállapításában az adótartozás megfizetésérõl átvezetés útján rendelkezik, és a tartozás kiegyenlítésére az átvezetés forrásául megjelölt összeg az átvezetés idõpontjában ténylegesen fedezetet nyújt.

    (3) Az adó abban az esetben is megfizetettnek minõsül, ha a bevallásban vagy az azt helyettesítõ adómegállapításban a fizetendõ adó összegeként - az összevont adóalap adójának összegébõl az Szja. tv. 45. §-ában említett kedvezmények és átutalások levonása után - nulla forint szerepel.

    (4) A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának

    a) egy százalékáról a 4. §-ban,

    b) további egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban
    meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.

    (5) A befizetett adó egy-egy százalékáról csak teljes egészében lehet rendelkezni a 4. §-ban, illetve a 4/A. §-ban meghatározott kedvezményezettek közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.

    2. § (1) Ha a magánszemély a befizetett adójának legalább egyik egy százalékáról rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, a teljesítés szerinti összeg kizárólag abban az esetben módosítható, ha a módosítás vagy módosítások által a teljesítés szerinti összeg kedvezményezettenként legalább ezer forinttal növekszik, és a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ év július 31. napjáig

    a) az adóhatósági ellenõrzés nyomán hozott - az adó összegének növekedésérõl szóló -jogerõs határozat alapján esedékessé vált adótöbbletet a magánszemély megfizette, vagy

    b) a magánszemély önellenõrzést nyújtott be, és ez alapján az adótöbbletet meg is fizette.

    (2) Az adóhatóság a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ év szeptember 30. napjáig a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettnek átutalja az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelõ összeget, a 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott kiemelt elõirányzat kezeléséért felelõs fejezetnek pedig adatot szolgáltat ezen összegrõl. A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium a 6. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen utalja át az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelõ összeget. Az utalás csak abban az esetben teljesíthetõ, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerinti adóhatósági határozatból, illetve önellenõrzésbõl egyértelmûen megállapítható az összevont adóalap adójának, illetve a levonandó kedvezményeknek az összege.

    (3) Ha a magánszemély rendelkezõ nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának módosítása, önellenõrzése vagy adóhatósági ellenõrzése az összevont adóalap adójának az Szja. tv. 45. §-a szerinti kedvezmények levonása, illetve átutalások teljesítése után fennmaradó részére kevesebbet állapít meg a bevallott, illetve megállapított összegnél, akkor a különbözetnek az 1. §

    (4) bekezdésének a)-b) pontjában rögzített hányadát - ha az kedvezményezettenként legalább ezer forint, és a rendelkezés teljesítése a kedvezményezett javára már megtörtént - az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie. Az adóbevallást helyettesítõ adómegállapítás esetén a különbözet megfizetése akkor terheli a magánszemélyt, ha az általa adott adatszolgáltatás hibás volt.

    3. § (1) Az állami adóhatóság a rendelkezõ nyilatkozatban és az adóbevallásban vagy az azt helyettesítõ adómegállapításban feltüntetett adatok alapján utalja át a 4. §-ban meghatározott kedvezményezettek javára az 1-2. § rendelkezései szerint meghatározott összeget.

    (2) A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyházi kedvezményezetteket megilletõ támogatást az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium utalja át. A 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiemelt elõirányzat javára felajánlott összeget az Országgyûlés által meghatározott célok megvalósításában illetékes költségvetési fejezetek felügyeletét ellátó szervek a 6. § (9) bekezdésében elõírtak szerint eljárva használják fel.

    (3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti utalás nem teljesíthetõ, amennyiben összege kedvezményezettenként nem éri el a 100 forintot.

    4. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett

    a) azon
    aa) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti társadalmi szervezet (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkezõ nyilatkozata évének elsõ napja elõtt legalább két évvel, és

    ab) alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkezõ nyilatkozata évének elsõ napja elõtt legalább két évvel, továbbá

    ac) kiemelkedõen közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ napja elõtt legalább egy évvel - vagy ez idõ letelte elõtt, amennyiben az aa)-ab) pontban foglalt feltételeknek egyébként megfelel -, kiemelkedõen közhasznú szervezetként

    jogerõsen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetõleg az alapító okirata szerint a rendelkezõ nyilatkozat(ok) évét megelõzõ év elsõ napja óta megszakítás nélkül - a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 26. § c) pontjában meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;

    b) a Magyar Tudományos Akadémia;

    c) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA);

    d) a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 2. és 3. számú mellékletében szereplõ országos közgyûjtemény és a következõkben felsorolt egyéb kulturális intézmény:

    1. Magyar Állami Operaház,
    2. Magyar Országos Levéltár,
    3. Országos Széchényi Könyvtár,
    4. Magyar Nemzeti Filmarchívum,
    5. Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;

    e) az országos szakmúzeumok;

    f) az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy elõadó-mûvészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ napja elõtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstõl egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az elõzõ kategóriákba;

    g) a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott felsõoktatási intézmény.

    (2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely

    a) belföldi székhelyû, és

    b) magyarországi közösség, illetõleg a határon túli magyarság érdekében mûködik, és

    c) alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Ksztv. 4. § (1) bekezdésének d) pontja - ezzel összefüggésben a 26. §-ának d) pontja - szerinti feltételnek, és

    d) nyilatkozik arról, hogy a rendelkezõ nyilatkozat évének augusztus 1. napja és az általa tett nyilatkozat idõpontja között nem volt olyan lejárt esedékességû köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott, és

    e) nyilatkozik arról, hogy az alapszabálya, alapító okirata szerinti közhasznú tevékenységét a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ év elsõ napja óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja;

    f) az (1) bekezdés ac) pontjában meghatározott kiemelkedõen közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet a szerzõdés másolatának az adóhatósághoz történõ becsatolásával igazolja, hogy tevékenységét állami szervvel vagy önkormányzattal a rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ napja elõtt legalább egy évvel kötött szerzõdés alapján végzi;

    g) nyilatkozik arról, hogy
    ga) a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ öt évben nem kötött vagy tartott fenn együttmûködési megállapodást párttal
    gb) a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ öt évben nem állított párttal közös jelöltet országgyûlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson.

    (3)

    (4) A jogutódlással megszûnt kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek - a 4. § (2) bekezdésében elõírt követelmények teljesítése esetén - a kedvezményezett jogutódját illetik meg.

    (5)
    4/A. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett:
    a) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerinti egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban: egyház) - ide nem értve az egyház szervezeti egységét, intézményét -, ha az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint technikai számmal látta el;

    b) a rendelkezõ nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyûlés által - a felhasználásért felelõs fejezet megjelölésével, kiemelt elõirányzatként meghatározott - legfeljebb két cél.

    (2) A magánszemély rendelkezõ nyilatkozatában felajánlásra kerülõ összegre igényt tartó egyházat - a rendelkezõ nyilatkozat éve elsõ napja elõtt benyújtott kérelme alapján - az állami adóhatóság technikai számmal látja el, amennyiben az Országos Igazságszolgáltatási Tanácstól, illetve az illetékes bíróságtól kapott információk alapján az egyházat jogerõsen nyilvántartásba vették. Amennyiben a technikai szám kiadását az állami adóhatóság megtagadja, az egyház az errõl szóló határozat bírósági felülvizsgálatát 15 napon belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15. napon belül - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályainak megfelelõ alkalmazásával - lefolytatott nemperes eljárásban hozza meg hatályban tartó vagy hatályon kívül helyezõ határozatát. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

    (3) Az állami adóhatóság hivatalból technikai számmal látja el az (1) bekezdés b) pontja szerinti kedvezményezettet.

    (4) Az állami adóhatóság vezetõje a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ év utolsó napjáig az
    (1) bekezdés szerinti kedvezményezett technikai számát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

    5. § (1) A magánszemély a rendelkezõ nyilatkozatot (nyilatkozatokat) - függetlenül a személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától - az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklete I. fejezete B) pontjának 2. b) alpontjában meghatározott határidõig juttatja el az adóhatósághoz. A rendelkezõ nyilatkozaton (nyilatkozatokon), illetve elektronikus ûrlapon fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát. A magánszemély a rendelkezõ nyilatkozatot (nyilatkozatokat)

    a) önadózás esetén az adóbevallási nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóbevallási csomagjában elhelyezve, vagy

    b) munkáltatói adómegállapítás, illetve az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó nyilatkozat munkáltató által történõ továbbítása esetén a munkáltatója útján, vagy

    c) adóhatósági adómegállapítás esetén a nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóhatósági adómegállapításról szóló nyilatkozatához csatolva, vagy

    d) az adóbevallás és az adóhatósági adómegállapításról szóló nyilatkozat elektronikus úton történõ benyújtása esetén elektronikus ûrlapként elektronikus úton - kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselõjének a rendelkezõ nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott, vagy

    e) az a)-d) pontokban meghatározott bármely esetben, de az ott meghatározottaktól eltérõen lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán juttatja el az adóhatóságnak.

    (2) Amennyiben a magánszemély az (1) bekezdés a)-d) pontjában és az e) pontban meghatározott módon is benyújtja a rendelkezõ nyilatkozatát (nyilatkozatait), azt a rendelkezõ nyilatkozatot (nyilatkozatokat) kell figyelembe venni, amely az a)-d) pontokban meghatározott módon érkezett. A rendelkezõ nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethetõ az adózó neve és lakcíme is.

    (3) A magánszemély az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyezõ adattartalmú lapon) megtett rendelkezõ nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezûleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatóhoz legkésõbb 10 nappal az (1) bekezdésben meghatározott idõpont elõtt. A munkáltató kísérõjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkezõ nyilatkozatot tevõ személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkezõ nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérõjegyzékkel együtt, az (1) bekezdés szerinti idõpontig zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak.

    (4) A borítékon és a rendelkezõ nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minõsülnek, és ennek megfelelõ védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag

    a) a (6) bekezdésben említett jogvitá(k)ban eljáró felhatalmazott személyeknek engedhet betekintést;

    b) a saját adataira és rendelkezõ nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a magánszemélynek tájékoztatást;

    c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel.

    (5) Az adóhatóság - az elektronikus ûrlapon érkezett rendelkezõ nyilatkozat kivételével -

    a) a borítékot és a benne elhelyezett rendelkezõ nyilatkozatot, illetve

    b) a rendelkezõ nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét - ennek hiányában adószámát - tartalmazó részét és a kedvezményezettek megjelölését tartalmazó perforált részét a rendelkezõ nyilatkozatot tartalmazó boríték, illetve az adóbevallást, adóhatósági adómegállapítást kérõ nyilatkozatot tartalmazó boríték felbontásakor egymással megegyezõ azonosító kódjellel látja el. Az adóhatóság azokat egymástól elkülönítve - ugyanazon személy(ek)nek egyidejûleg hozzá nem férhetõ módon - dolgozza fel, ellenõrzi, illetve õrzi. Az adóhatóság informatikai rendszere az elektronikus ûrlapon beérkezett rendelkezõ nyilatkozat adatait a bevallástól elválasztja és kódjellel látja el. Az adóhatóság az elektronikus ûrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkezõ magánszemély és a kedvezményezettek adatait.

    (6) Az adóhatóság csak

    a) a rendelkezõ nyilatkozatok teljesítését érintõ jogvita esetén - a jogvita jogerõs határozattal történõ lezártáig -, az abban eljáró személynek, illetve

    b) a 2. § (1) bekezdésében meghatározott többlet kiutalásakor, a 2. § (3) bekezdésében, valamint a 6. § (5) bekezdés utolsó mondatában meghatározott eljárás során
    engedélyezheti az egymástól elkülönített adatok kódjel alapján történõ összekapcsolását.

    (7) Az adóhatóság az (5) bekezdésben említett õrzési kötelezettsége a 6. § (1) bekezdése esetében a rendelkezõ nyilatkozat évétõl, a 2. § (2) bekezdése és a 6. § (6) bekezdése esetében a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ évtõl számított ötödik év végéig áll fenn. Az õrzési kötelezettség ezt meghaladóan is fennáll, az ezen idõpontig megkezdett - a (6) bekezdésben említett - jogvita jogerõs lezárultáig. Ezen idõpontot követõen a borítékokat és a rendelkezõ nyilatkozatokat, illetõleg az elektronikus ûrlap adatait, továbbá az adatbázis rendelkezõ nyilatkozatokkal kapcsolatos adatait meg kell semmisíteni.

    (8) Az adóhatóság a magánszemélyek saját érdekkörébe tartozóan érvényes rendelkezõ nyilatkozatai alapján minden év szeptember 1. napjáig felhívja a 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezettet a 4. § (2) bekezdésében meghatározottak 30 napon belüli teljesítésére. A felhívást a kedvezményezett levelezési címére, ennek hiányában székhelyére kell megküldeni. A határidõ elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66-67. §-ának rendelkezései irányadók.

    5/A. §

    6. § (1) Az állami adóhatóság a 3. §-ban meghatározott összeget a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett részére a 4. § (2) bekezdésében elõírt nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésõbb a rendelkezõ nyilatkozat évének december 15. napjáig utalja át, figyelemmel az 5. § (8) bekezdésére és e § (7) bekezdésére is.

    (2)
    (3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg felhasználására vonatkozó (a cél szerinti és mûködési költségeket összegszerûen is tartalmazó) adatait - meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves idõtartamát és összegét is - az átutalást követõ naptári év október 31. napjáig az állami adóhatóság részére elektronikus úton kell megküldenie. Amennyiben az adóhatóság a 7. § (5) bekezdése szerinti ellenõrzés során megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett e kötelezettségének nem tett eleget, illetve közleményében valótlan adatot közöl, határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerõre emelkedését követõ rendelkezõ évben a felajánlásokból történõ részesedésbõl. A közleményekre az állami adóhatóságnak az 5. § (7) bekezdése szerinti õrzési szabályokat kell alkalmaznia. Az állami adóhatóság a közleményeket és a kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus adathordozón a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter rendelkezésére bocsátja. A miniszter a közleményeket az átutalást követõ naptári év november 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó internetes honlapján ingyenesen közzéteszi. A közlemények a honlapról egy évig - a következõ évi közlemények nyilvánosságra hozataláig - nem távolíthatók el. Azon szervezetnek, amely rendelkezik általa fenntartott vagy a megbízása alapján mûködtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért õ felel (a továbbiakban: saját honlap), a közleményét e felületen is el kell helyeznie az átutalást követõ év december 15. napjáig, és azt legalább egy évig nem távolíthatja el.

    (4) Az állami adóhatóság a rendelkezõ nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelõs minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelõs minisztert és a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelõs minisztert az 1. § (5) bekezdésének elõírásai szerint tett érvényes rendelkezõ nyilatkozatok alapján

    a) a 4. § (1) bekezdésében nevesített (kategóriánként összesített) kedvezményezettekrõl, az õket megilletõ kategóriánként összesített összegekrõl és az érvényesen rendelkezõk számáról, továbbá

    b) a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekrõl, az õket megilletõ összegekrõl, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezõk számáról.
    Az állami adóhatóság a tájékoztatást szeptember 15. napjáig legalább két országos napilapban és internetes honlapján közzéteszi.

    (5) Az állami adóhatóság internetes honlapján tájékoztatást ad

    a) kategóriánként összesítve a 4. § (1) bekezdésében nevesített kedvezményezettekrõl és az õket megilletõ összegekrõl, valamint az érvényesen rendelkezõk számáról, továbbá

    b) a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek nevérõl, adószámáról, székhelyérõl, az adott évi rendelkezések egyes kedvezményezetteket megilletõ együttes összegérõl és az érvényesen rendelkezõk számáról,

    c) a 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek nevérõl, technikai számáról, székhelyérõl, az adott évi rendelkezések egyes kedvezményezetteket megilletõ együttes összegérõl és az érvényesen rendelkezõk számáról.

    A jogszabályi feltételeknek megfelelõ azon kedvezményezettekrõl, akik számára az átutalás megtörtént, a tájékoztatást az állami adóhatóság honlapja a rendelkezési év december 31-ét követõen tartalmazza. Az állami adóhatóság biztosítja a b) pontban foglalt adatokat tartalmazó adatbázis elérhetõségét a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter részére az általa mûködtetett információs portálon történõ közzététel, adatfeldolgozás, -rendszerezés céljából. A kedvezményezettet kérelmére az állami adóhatóság térítésmentesen tájékoztatja a javára rendelkezõ - az adatszolgáltatás idõpontjában - érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatok számáról, régiónkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó - a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak megfelelõen részletezett - okokról és azok arányáról.

    (6) A 4/A. § (1) bekezdésének a) pontjában említett kedvezményezetteknek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium - az állami adóhatóság által a rendelkezés évének december 31. napjával meghatározott és a (8) bekezdés szerint a korábbi idõszak pótlistája alapján megnövelt - összeget a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ év január 31-ig utalja át.

    (7) Ha az adóbevallás, vagy a munkáltatói adómegállapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, úgy az utalást akkor kell teljesíteni,

    a) amikor a rendelkezõ nyilatkozat éve utolsó napját követõ egy éven belül az említett iratok helyesbítése alapján az lehetséges,

    b) illetve abban az esetben, ha a rendelkezõ magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és - figyelemmel az 1. § (1) bekezdésében foglaltakra - az utalás már jogszerûen lehetségessé válik.

    Az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történõ adómegállapítása esetén az utalást akkor kell teljesíteni, amikor a rendelkezõ nyilatkozat megtételének éve utolsó napját követõ egy éven belül az adóhatósági adómegállapítás jogerõre emelkedése alapján az lehetséges.

    (8) A 4/A. § (1) bekezdése alapján kedvezményezetteket a rendelkezõ év utáni idõszakban a jogvitákat lezáró határozatok, illetõleg a (7) bekezdés és a 2. § (1) bekezdése alapján megilletõ összegekrõl az állami adóhatóság a tárgy évi augusztus 31-i tájékoztatójához kapcsolt pótlistán közli.

    (9) A 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiemelt elõirányzat javára felajánlott összeget a rendelkezést követõ évben a felhasználásában érintett - éves költségvetési törvényben megnevezett - fejezet költségvetése tartalmazza, felhasználása pedig pályázati úton történik. A felhasználásról az érintett fejezet a felhasználás évére vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló törvény fejezeti indokolásában részletesen elszámol, megnevezve a pályázaton nyertes szervezeteket, személyeket és a nekik juttatott összegeket. Az elszámolást a saját honlapján és a (3) bekezdés szerint - az ott meghatározott határidõig - közzé kell tenni.

    7. § (1) A nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következõ esetek bármelyike állapítható meg:

    a) az 1. §-ban foglalt valamely feltétel nem áll fenn;

    b) két beküldött rendelkezõ nyilatkozat esetén mindkét kedvezményezett a 4. §-ban vagy a 4/A.
    §-ban említettek körébe tartozik;

    c) a rendelkezõ nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetõleg technikai számot, vagy az téves, illetõleg olvashatatlan, kivéve, ha a 4/A. §-ban említettek a rendelkezésbõl enélkül is azonosíthatók;

    d) a rendelkezõ nyilatkozat vagy a boríték, illetõleg annak továbbítása nem felel meg az 5. § (1)-(3) bekezdésében foglalt elõírásoknak;

    e) az arra kötelezett kedvezményezett a 4. § (2) bekezdése szerinti feltételek meglétét az 5. § (8) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetõleg a 4. § (2)-(3) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti;

    f) amennyiben a magánszemély úgy választotta az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történõ adómegállapítását, hogy arra a jogszabály szerint nem lett volna lehetõsége -, ugyanakkor az egyéb törvényi feltételek megléte esetén az 5. § (1) bekezdése szerinti határidõig pótlólagosan benyújtott adóbevallással együtt érkezett rendelkezõ nyilatkozatot kell érvényesnek tekinteni.

    (2) Ha az adóhatóság a rendelkezõ nyilatkozat éve november 15. napjáig megállapítja a nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek - a magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvénytelenségét, errõl a magánszemélyt a rendelkezõ nyilatkozat éve november 30. napjáig értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkezõ nyilatkozat éve november 30. napjáig a rendelkezõ magánszemélyt a saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségrõl nem értesíti, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az állami adóhatóság internetes honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a rendelkezést teljesíteni kell.

    (3) A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, amennyiben a rendelkezõ nyilatkozatnak - a rendelkezõ magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvényessége (különösen a befizetett adó összege) november 15. napjáig nem állapítható meg. Ez esetben errõl a tényrõl az adóhatóság november 30. napjáig értesíti a rendelkezõ magánszemélyt. Az érvényesség kérdésében legkésõbb a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ év utolsó napjáig az adóhatóság döntést hoz. Amennyiben a magánszemély személye vagy az adó összege a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ év utolsó napjáig sem állapítható meg, az adóhatóság érvénytelenséget megállapító döntést hoz, és az utalás nem teljesíthetõ. A döntésrõl, amennyiben személye megállapítható, a rendelkezõ magánszemélyt értesíteni kell. Az értesítésnek a döntéshozatalt követõ 30 napon belül, de legkésõbb a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ év utolsó napjáig meg kell történnie. Az utalás abban az esetben teljesíthetõ, ha a nyilatkozat az adóhatóság döntése - vagy az ellene benyújtott jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv döntése - szerint a rendelkezõ magánszemély és a kedvezményezett érdekkörében is érvényesnek minõsül.

    (4) Ha a rendelkezõ nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezett érdekkörében meglévõ körülmény miatt e törvény szerint érvénytelennek minõsül, az adóhatóság a rendelkezõ nyilatkozatot tévõ adózót az érvénytelenség okának megjelölése nélkül, alakszerû határozattal értesíti. Az értesítésre nyitva álló határidõ a kedvezményezett elutasítását követõ 30 nap, azonban legkorábban a rendelkezõ nyilatkozat évének november 30. napja.

    (5) A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minõsül, amelynek az e törvény szerinti közcélú tevékenységeknek megfelelõ felhasználását az adóhatóság az Art. megfelelõ szabályai alkalmazásával jogosult ellenõrizni. Amennyiben az adóhatóság - szükség esetén a külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkezõ illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével - megállapítja a közcélú tevékenységnek nem megfelelõ felhasználást, errõl határozatot hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. elõírása szerinti elévülési idõn belüli visszafizetésérõl.

    (6) A felhasználás abban az esetben tekinthetõ - a közcélú tevékenység szempontjából - megfelelõnek, amennyiben a költségvetési támogatást

    a) a 4. § (1) bekezdés aa)-ac) pontja szerinti kedvezményezett az alapító okiratában, alapszabályában alaptevékenységként meghatározott - a Ksztv. 26. § c) pontjának megfelelõ - közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja,

    b) a 4. § (1) bekezdés b)-g) pontja szerinti kedvezményezett a létesítõ okiratában és a rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekû, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja.

    (7) A kedvezményezett fenntartásával, mûködésével kapcsolatos költségek együttes összege az évente kiutalt költségvetési támogatás harminc százalékát nem haladhatja meg. Mûködési költségként különösen az alábbiak vehetõk figyelembe:

    a) a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 79. §-a szerinti bérköltség,

    b) székhely, mûködési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezetõ tisztségviselõ, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben - fenntartásával és mûködtetésével kapcsolatos költségek (különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelõ közmûdíjak),

    c) postaköltségek, telefon-, internetszolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek).
    (8) Költségvetési szervek esetében mûködési költségként a személyi juttatások, valamint a dologi kiadások vehetõk figyelembe.

    (9) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. § (8) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetõleg a 4. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti, errõl az adóhatóság határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt - ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság - nemperes eljárásban 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén megváltoztathat. Az eljárásra a Pp. szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

    (10) A rendelkezõ nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

    8. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követõ 5. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezõ nyilatkozatot elsõ alkalommal az 1996. évi jövedelemnek - az 1. §-ban meghatározott - adójáról lehet tenni.

    (2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelõs miniszter, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter, hogy a 6. § (3) bekezdése szerinti közlemények formai és tartalmi követelményeit együttes rendeletben állapítsák meg.


    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Adóegyszázalék tudnivalók: Mit kell tudni annak aki borítékos módszerrel szeretne nyilatkozni adója 1%-ról?

    A rendelkezését formanyomtatvány felhasználása nélkül is bárki megteheti.

  • Az adó 1%-os törvény - támogassa a nonprofit szervezeteket adója 1%-ával!

    Hatályos: 2008.01.01-tõl

    1996. évi CXXVI. törvény

    a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról

  • Az szja 1% és az adomány közötti különbség

    Az adó egy százalék felajánlása nem kerül semmibe, de az adóbevalláskor (vagy utána) történõ rendelkezéssel nagyon sokat segíthet!

    Sokan aposztrofálják az adó 1% felajánlást adománynak, holott a kettõ között nem csak jogi értelemben vett eltérések vannak. Az adó 1%-os felajánlás nagyszerûsége elsõsorban abban áll, hogy sok ember egészen apró „adományaiból” hatalmas dolgokat hozhatnak létre, így az adó 1%-ot adományozónak nem kell külön költségekbe vernie magát.

  • Adó 1+1 %: Kis odafigyeléssel még többet segíthetünk!

    Tavaly minden második érintett ajánlotta fel személyi jövedelemadója egy százalékát, de sokan hibáztak, emiatt több mint félmilliárd forintot buktak a civilek és az egyházak. Az adóhatóság ellenõrzési tapasztalatai szerint a kedvezményezettek nagyon ritkán élnek vissza a kapott pénzzel, és azért hibáznak, mert nincs pénzük könyvelõre.

  • Adó 1+1%: Jó helyre megy a pénz?

    Az adóhatóság minden évben ellenõrzi az 1 százalékos felajánlásokból részesülõ civileket, tavaly 300 adózónál vizsgálódtak a revizorok.

  • Adó 1%-os nyilatkozat pótlási lehetőségei, határidővel - hogy célba érjen az adó1százalék felajánlás

    Adó 1%-os nyilatkozat pótlási lehetőségei, határidővel - hogy célba érjen az adó1százalék felajánlásA bevallások készítése során sokszor előfordul, hogy elkeveredik az úgynevezett rendelkező nyilatkozat, mely az adónk 1+1%-ának felajánlásáról szól, vagy már a bevallás részeként történő kitöltését mulasztja el a magánszemély adózó vagy a munkáltató, attól függően ki készíti a bevallást. Amennyiben ezt a hiányt még 2014. május 20-a előtt észre vesszük minden jogkövetkezmény és egyéb igazolás nélkül tudjuk pótolni, mégpedig úgy, hogy újra megküldjük a bevallásunkat a rendelkező nyilatkozat csatolásával és kérjük az adóhatóságot, hogy az előzőleg beküldött bevallásunkat tekintse tárgytalannak, mert hiányzott róla a nyilatkozatunk.

  • Kevesebb adó egy százalék támogatás juthat 2012-ben a civil szervezeteknek

    Bizonyára Ön is értesült arról, hogy az elmúlt évben bevezetett jelentõs adószabály változások miatt hozzávetõleg 22%-kal (13,6 milliárdról 10,6 milliárd forintra) fog csökkenni az összevont adóalap utáni adó 1%-a. 2012-ben tehát 3 milliárd forinttal kisebb összegrõl rendelkezhetnek az adózók a civilszervezeteknek felajánlható 1% körében. Ez valószínûleg három lényeges hatást fog eredményezni a civil szféra számára:

  • Adó 1% kérdések: Mi történik, ha érvénytelen az adózó nyilatkozata?

    "Az állami adóhatóság határozatban értesített arról, hogy a rendelkezõ nyilatkozatom – a nyilatkozat hibája miatt – érvénytelen. Ha szeretném ellenõrizni, hogy a nyilatkozatom valóban hibás-e, de nem kívánok fellebbezni a határozattal szemben, akkor milyen lehetõségem van?"

  • Ki gyûjthet és fogadhat Adó1%-ot?

    A törvény értelmében 1%-ot felajánlani annak a civilszervezetnek lehet, mely legalább 2 éves. Kiemelkedõen közhasznú szervezet esetében legalább 1 éves mûködés szükséges.

    A civilszervezeteknek NEM szükséges elõre bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (volt APEH) felé, hogy 1% gyûjtésére jogosultak!

  • SZJA 1 százalék 2013. évben

    Adó 1% felajánlás alap ismeretei és szabályzata a 2013-as évre

    A magánszemélyek adóbevallását 2013. május 21-ig kell elkészíteni és beadni. Január 31-ig kellett az adózónak nyilatkozni arról, hogy a munkáltatóját bízza meg az adóbevallása elkészítésével. Február 15-ig lehet kérni az egyszerûsített adóbevallás kitöltésének lehetõségét a NAV-tól (Nemzeti Adó- és Vámhivatal), az arra jogosultaknak.

  • Nem könnyû begyûjteni a civileknek az adó 1% felajánlásokat

    Adó 1% felajánlással együtt segíthetjük a szervezetek fontos (sokszor életmentõ) munkáját - az adóegyszázalék forintokból közhasznú érték képzõdik, és jobb lesz általa a világ.

    Az adó 1% felajánlók adományainak átlag 5500 forintját és a támogatható szervezetek idei harmincezres körét figyelembe véve, nem könnyû egy fontos - közhasznú munkát végzõ alapítványnak vagy egyesületnek többmilliós forrást összegyûjteni, pedig a pénznek lenne helye, megoldandó probléma van bõven.

  • Az 1%-os adónyilatkozat leadása adóbevallás után - külön is - lehetséges

    Segíts Te is az adó egy százalék felajánlásoddal úgy, hogy az közben Neked semmibe sem kerül!

    Az adó 1+1%-ról szóló nyilatkozatokat papíron és elektronikus úton is eljuttathatjuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Tartsuk azonban szem elõtt, hogy a rendelkezõ nyilatkozat leadásának határideje május 20. (ezen a napon már be kell érkeznie a NAV-hoz, vagyis ez nem a postai bélyegzõ napja!).

  • Az adó 1 százalék felajánlás kedvelt támogatási forma

    Az adó 1 százalék felajánlás kedvelt támogatási formaAz adó 1%-os támogatási formát Magyarországon vezették be először. A személyi jövedelemadó egy százalékról szóló rendelkezésről 1996-ban született törvényi szabályozás, az adófizető magánszemélyek 1997 óta ajánlhatják fel adójuk 1%-át egy közhasznú feladatot ellátó civil szervezet részére. Egy kiegészítés alapján 1998 óta egy elismert egyház javára is fel lehet ajánlani +1%-ot. A nagy siker hatására az ötletet más európai országban is átvették, ma már lehetőség van az adó bizonyos részének felajánlására: Olaszországban, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is. A különböző európai országok adó-felajánlási szabályozásairól bővebben itt tájékozódhat.

  • Adó 1 százalék, állatvédelem támogatása

    Adóbevallás elkészítése során az adó 1%-a különbözõ állatvédõ szervezeteknek is felajánlható.Az állatvédõk rendszerint emberfeletti munkával igyekeznek a sorsukra hagyott kutyák, macskák (és egyéb állatok) alapvetõ életkörülményeinek javítására, telephelyeiken rengeteg elhagyott állat várja, hogy új gazdára találjon. Az állatok ellátása rendkívül költséges elfoglaltság, nem elég a mindennapi élelem biztosítása, az orvosi ellátás ennek akár a többszörösébe is kerülhet.

  • Miért adjuk (vagy éppen nem adjuk) oda adónk 1 százalékát?!

    Minden személyi jövedelem után adózó magyar számára adott a lehetõség, hogy adója 1+1 százalékát felajánlja valamilyen civil szervezet és egy egyház számára, mégis sokan nem élnek ezzel a lehetõséggel. Felmérésünk szerint leginkább érdektelenségbõl cselekszenek így. Pedig az adó egy százalék felajánlásával a természetet, a gyermekeket, a betegségmegelõzést, a szociális programokat, az állatokat és még számos fontos környezeti és társadalmi ügyet hatékonyan segíthetnénk. Az adó 1 százalék felajánlása ráadásul semmibe sem kerül, de akár életet menthet.

  • Útmutató munkáltatók részére - adó 1% felajánlás

    Segítse Adója 1% -ával a rászorulókat!

    Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. tv. 2. § alapján a munkáltatói adómegállapítás lehetõsége továbbra is megmarad.

    A munkavállaló kérheti tárgyévre vonatkozóan is, hogy a munkáltatója állapítsa meg a személyi jövedelemadóját (munkáltatói adómegállapítás). A munkáltatót az adózás rendjérõl szóló törvény alapján választási lehetõség illeti meg.

  • Amit az adó egy százalék felajánlásáról tudni kell

    Adónk 1%-át évrõl-évre felajánlhatjuk civil szervezeteknek és egyházaknak, mindössze nyilatkoznunk kell a kedvezményezett kilétét illetõen az adóbevallásunk elkészítése során. A felajánlás az adózónak nem jár többletköltséggel, néhány egyszerû feltételnek azonban meg kell felelnünk, hogy nyilatkozhassunk a támogatásról.

  • Add az adó 1% felajánlásodat jótékony-és segítő célokra!

    Add az adó 1% felajánlásodat jótékony-és segítő célokra!Évente több mint 10.000.000.000 forintnyi adó 1 százalék veszik el ahelyett, hogy jótékony célra menne. Magyarul: az adóbevallások beadásakor sokan nem ajánlják fel az adó egy százalékukat. Itt az idő, hogy változtassunk ezen! Arra buzdítunk minden céget, közszereplőt, és magánszemélyt, hogy segítse munkatársait, környezetét abban, hogy idén ők is felajánlják az egy százalékukat! Ad adó1% felajánlása nem kerül semmibe sem, de olykor a nonprofit feladatok elvégzése kapcsán életet menthet az 1%-al juttatott támogatás.

  • Adó egy százalék: minél több adót fizetünk, annál inkább inkább fontos!

    Az emberek többségét nem érdekli a személyi jövedelemadó egy százalék - vonta le a következtetést a Napi Gazdaság a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlására vonatkozó adatok elemzésébõl Ezek szerint az összes bevalló 36,7 százaléka, az adót is fizetõk 44 százaléka rendelkezett adója egy százalékáról tavaly.

  • Az adó 1%-ot sokan nem ajánlják fel, így az államkasszába kerül vissza...

    Ajánlja fel adó 1%-át! segítse adója egy százalékával a nonprofit szervezetek pótolhatatlan munkáját:
    - a gyermekek mentését,
    - a szociális feladatok megoldását,
    - az állatok védelmét,
    - a természet-és környezetvédelmet,
    - a munkavállalók helyzetének javítását,
    - a bajban lévõk megsegítését,

  • Fontos infók, hogy az adó 1% biztos célba érjen

    Fontos infók, hogy az adó 1% biztos célba érjenA NAV összefoglalta, mire figyeljünk, hogy adónk felajánlott 1+1%-át meg is kapják azok, akiknek szánjuk. Hosszú évek óta lehetőségük van a magánszemélyeknek adójuk meghatározott részét az általuk megjelölt civil és/vagy egyházi kedvezményezetteknek, költségvetési előirányzatnak felajánlani. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy azok, akik élnek adójuk 1 százalékának felajánlásával, több esetben hibásan töltik ki a nyilatkozatukat. Ezekben az esetekben érvénytelen a felajánlás és a támogatni kívánt szervezet nem kaphatja meg a felajánlott összeget.

  • Az adó 1% felajánlása idén még fontosabb!

    A változó adózási szabályok, az adózók lassan, de biztosan szûkülõ köre azt eredményezi, hogy az adó 1%-os felajánlásokból befolyó összeg évrõl-évre csökkenni fog. Az adó 1%-os felajánlások így sem tekinthetõk ideálisnak, hiszen a magyar adózóknak csak mintegy fele rendelkezik adója 1+1%-áról, noha ez nem kerül semmilyen egyéb költségbe. A rossz tendenciák megállítása és a civil szervezetek, illetve egyházak jövõjének biztosítása érdekében idén még fontosabb az adó 1%-ról gondoskodni, mint az azt megelõzõ években.

  • Egyházak támogatása adó 1% felajánlás révén

    Egyházak támogatása adó 1% felajánlás révénMint minden évben, idén is lehetőségünk van arra, hogy adónk egy százalékával támogassunk civil szervezeteket és egyházakat. A civil szervezetek egy százalékkal történő támogatására 1997 óta van lehetőség, egy évvel később pedig már újabb egy százalékot ajánlhattak fel az adózók az egyházaknak. Az egy százalékok felajánlása nem kötelező, de érdemes: sok egyház fő bevétele a támogatásokból származik, ugyanakkor nekünk semmiféle mínuszt nem jelent ez a támogatás, mivel semmiképpen nem tarthatnánk meg ezt a pénzt. Ha nem ajánljuk fel az egy százalékot, az államkassza felé vándorol.

  • Jogosultság és Adó 1% felajánlás

    Amennyiben egy civilszervezet számára 1%-os felajánlás érkezik, a NAV (APEH) arról tájékoztatást küld a szervezet számára, és felszólítja, hogy nyilatkozzon arról a NAV (APEH) honlapjáról letölthetõ adatlapon, hogy az 1% kiutalására jogosult.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása