A kedvencek szabályozás nélküli szaporítása vagy igénytelen tenyésztése azt eredményezi, hogy sokkal több állat születik, mint amennyire a felelős állattartói bázis igényt tarthat! Ivartalanítás: szükséges! A felelőtlen lakosok az állattartással sok esetben felhagynak, az állatokat továbbadják vagy szélnek eresztik. Az utcára került, gazdátlan állatok tovább szaporodhatnak, de legtöbbször kínok között pusztulnak autók kerekei alatt, vagy a közeli sintértelepen, vagy egyszerűen éhen halnak... állatvédő egyesületünk 1999 óta az állatmentés mellett a jobb állattartási kultúráért is küzd. Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása
Mivel sokkal több állatot szaporítanak, mint amennyi a felelős gazdajelölt, a megszülető állati utódokból is kóbor állatok lehetnek...
Utcáról megmentett védenceink száma évente nyolcszáz körüli!
Kutya ivartalanítása, cica ivartalanítása
Sokan információhiány miatt, sokan kényelemből, sokan megszokásból nem végeztetik el ezt a nagyon fontos, egészségmegőrző és születésszabályzó beavatkozást.
Tévhitek keringenek az ivartalanítás előnyeiről-hátrányairól, és a gazdiknak nehéz ezek között eligazodni. Pár érvet és ál-ellenérvet szeretnénk felsorolni.
- Jobban szeretem természetesen, kanként-szukaként tartani a kutyámat.
Tény: Ha jobban meggondoljuk, a kis kertben való tartás, a lakásban tartás, a falka hiány, maga az etetés, sétáltatás, a fajták kitenyésztése, a védőoltás sem természetes a kutyának. A kutya természetes közege a falka, táplálékszerzése a vadászat, élőhelye a szabad természet-- lenne, de ez ma nem megoldható. Ahol a kutyák „szabadon” élhetnek, (India sikátoraiban a vadkutyák, Ausztráliában pedig a dingók) ott veszélyes ragadozónak számítanak. A civilizált országokban a kutyát társként, esetleg munkacélra tartják, és igyekeznek nekik mindent megadni. Nem természetes, ha egy kikötött kan érzi a kennel túloldalán a tüzelő szukát, de nem érheti el…. Az sem természetes, ha a gát nélkül megszületett kiskutyák elpusztításra kerülnek. Természetes az, ha egy gazda védi kedvence egészségét – egy megelőző műtéti beavatkozással.
- Mindig tudtam a kölyköknek jó gazdát szerezni
Tény: a legtöbb kutya nem az első gazdájánál fog elpusztulni élete végén. Fél-egyéves kora körül nagyon sok kutyától megszabadulnak, mert túl kicsi-túl nagy, harap-nem elég vad, szökik, szétrág mindent, vemhesül, gazdi költözik, anyagi helyzetben változások történnek-- az állatvédők hosszasan mesélhetnének erről. Milyen jó is lenne, ha csak annyi kutyus születne, hogy mindnek lehessen szerető gazdit találni, aki élete végéig gondoskodik róla!
- Nem is olyan rossz pénz egy alom…
Tény: pozitívan kijönni az ellés-kölyöknevelés időszakából csak profi, minőségi tenyészállatokkal lehet, ahol egy egészséges kölyök ára magas összegeket is elérhet. A törzskönyv nélküli kutyáknál ez lutri. Elrettentésül néhány adat: fedeztetés pénzbe kerülhet, császármetszés (ha gond adódna) 40-100 000 Ft, féregtelenítés, oltások, csirke far-hát helyett jó táp, ha elpusztulnak a kölykök, magyarázkodni a gyereknek, takarítás, fertőtlenítés, mosás, munka, és rengeteg munka...
A keverék kutyákért pedig nem lehet pénzt elkérni, így ott komoly anyagi ráfizetés várható. Ne szaporíts, ne képezz kóbor állatokat!
- Beteg lesz ha nem szülhet / fedezhet egyszer, vagy lelkileg instabil ha nem ismeri meg az anyaság örömét
Tény: semmilyen átgondolt, biológiai alapja nincs ennek az állításnak. Nem kell, hogy megszüljön, nem tudatosul bennük az „anyaság öröme”, az ösztöneiktől hajtva párzanak és gondozzák kicsinyeiket, majd később ugyanígy, érzelgősség mentesen verik el őket a maguk közeléből.
Az ivartalanítás a szaporodási szervrendszerre hat: megelőzi a későbbi nemkívánatos kölyköket és azok elpusztítását vagy menhelyre kerülését. Egészségmegőrző hatása is óriási: az első tüzelés előtt ivartalanított szukákban az emlődaganatok kialakulási esélye 0,5 %, a többször ellett szukákban ez több mint 50 %. A petefészek-és méh eltávolításával pedig ezek daganatos elfajulása előzhető meg. Kanokban 10 év fölött a prosztata megnagyobbodás 60-65 % körüli, egy részükben ez daganatosan elfajul, másoknál a végbelet nyomja össze így az állat nem tud üríteni. A herék eltávolításával ezek megelőzhetők. „Mellékhatásként” csökken a kóborlási vágy, a balesetekre való hajlam, a kerítés szétszedése, a más kanokkal való agresszivitás, sérülések. Az ivartalanítás a házőrzési ösztönt nem érinti, mert azt a területvédő ösztön irányítja, nem pedig a szexuális ösztön.
- A műtét drága, nem akarok ennyit költeni rá
Mihez képest? Az évi két alom etetéséhez és felneveléséhez? Ahhoz az elpazarolt időhöz, amit azzal töltünk, hogy gazdát keresünk a kicsinyeknek? Az új gazdák keresését célzó hirdetések árához? A piacon való ácsorgáshoz képest? Minden relatív. A kanok és szukák ivartalanítása nagyjából 15-30 000 Ft-ba kerül, ami egy közepes testű kutya 3-4 havi jobb minőségű tápjának az ára. Látszólag ennyit spórolunk meg, ha nem ivartalanítjuk kedvencünket. Az ivartalanítás viszont egyszeri költség, egy életre megszabadulunk általa a kölykök etetésének, felnevelésének és elhelyezésének nyűgétől és költségeitől, amelyek ennek többszörösét teszik ki.
Ha belegondolunk, a megelőzhető balesetek, sérülések, daganatos betegségek kezelése során felszámolt összeg ennek sokszorosa, nem beszélve egy esetleges autóbaleset során keletkező kárról, az egyszeri kiadás meg sem közelíti az utóbbiak következményét. Az utódok felnevelése, oltatása, féregtelenítése legalább nyolchetes koráig, egy kiskutyára számolva, minimum 20 000 Ft. Az ivartalanítás díja ezzel szemben egyszeri és egy életre szól! Jobb nem sorolni azokat az eseteket, ahol a megszületett kisállatok nem járnak kiadással...
- Mikor optimális ivartalanítani?
Legjobb mindkét nem esetében a 4-6 hónapos közötti kor. A kiskutya gyorsan túl van a műtéten, gyorsabban gyógyul, hamar elfelejti az egészet.
Kan kutyák esetében a műtét bármely életkorban elvégezhető, de tudni kell azt, hogy a már kialakult rossz szokásokat az ivartalanítás nem szünteti meg! Ha megszokta és megszerette a csavargást, valószínűleg nem fog lemondani róla. Ezért is javasolt a mielőbbi ivartalanítás, 4-6 hónapos kor körül.
Szukáknál az első tüzelés gyakran az első vemhességet is jelenti. Ha már megtörtént a baj, a párzás utáni 3-4. héten optimális őket ivartalanítani. Később is lehet, de akkor már sokkal jobban megviseli az állat szervezetét.
Tüzelés alatt, ha egy mód van rá, nem ivartalanítunk. Törékenyebbek, vérzékenyebbek a szövetek, a kutyus több vért veszít, és a műtét kivitelezése is nehezebb. Ha már tüzel, hagyjuk letüzelni, vagy az ivarzás első 3 napjában még felfüggeszthető a tüzelés egy injekciós készítménnyel, utána műthető a kutya.
Minden döntés előtt kérj tanácsot az állatod állatorvosától!