2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Az adó 1%-os törvény - támogassa a nonprofit szervezeteket adója 1%-ával!

Hatályos: 2008.01.01-tõl

1996. évi CXXVI. törvény

a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) jogot ad a magánszemélynek arra, hogy befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követõ évben (a rendelkezõ nyilatkozat évében) külön törvényben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezzék. A magánszemély e jogának megvalósulását szolgáló eljárás szabályairól e rendelkezés tárgyát képezõ adórész mértékérõl és a kedvezményezettek körérõl az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:

1. § (1) Az Szja. tv. 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában vagy az azt helyettesítõ adómegállapítás szerint az összevont adóalap adójának összegébõl az Szja. tv. 45. §-ában említett kedvezmények és átutalások levonása után fennmarad, feltéve, hogy a magánszemély

a) a bevallás benyújtására nyitva álló határidõig, illetve amennyiben a bevallás adóhatósági javítása alapján az adózót további befizetendõ adó terheli, az annak megfizetésére elõírt határidõig, vagy

b) az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történõ adómegállapítása esetén az adó megfizetésére elõírt határidõig, vagy

c) az esedékességet megelõzõen benyújtott kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a magánszemély az engedélyezõ határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve a felszámított pótlékot és az adót hiánytalanul megfizette.

(2) Az adó abban az esetben is határidõben megfizetettnek minõsül, ha az adózó a határidõben benyújtott bevallásában vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történõ adómegállapításában az adótartozás megfizetésérõl átvezetés útján rendelkezik, és a tartozás kiegyenlítésére az átvezetés forrásául megjelölt összeg az átvezetés idõpontjában ténylegesen fedezetet nyújt.

(3) Az adó abban az esetben is megfizetettnek minõsül, ha a bevallásban vagy az azt helyettesítõ adómegállapításban a fizetendõ adó összegeként - az összevont adóalap adójának összegébõl az Szja. tv. 45. §-ában említett kedvezmények és átutalások levonása után - nulla forint szerepel.

(4) A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának

a) egy százalékáról a 4. §-ban,

b) további egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban
meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.

(5) A befizetett adó egy-egy százalékáról csak teljes egészében lehet rendelkezni a 4. §-ban, illetve a 4/A. §-ban meghatározott kedvezményezettek közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.

2. § (1) Ha a magánszemély a befizetett adójának legalább egyik egy százalékáról rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, a teljesítés szerinti összeg kizárólag abban az esetben módosítható, ha a módosítás vagy módosítások által a teljesítés szerinti összeg kedvezményezettenként legalább ezer forinttal növekszik, és a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ év július 31. napjáig

a) az adóhatósági ellenõrzés nyomán hozott - az adó összegének növekedésérõl szóló -jogerõs határozat alapján esedékessé vált adótöbbletet a magánszemély megfizette, vagy

b) a magánszemély önellenõrzést nyújtott be, és ez alapján az adótöbbletet meg is fizette.

(2) Az adóhatóság a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ év szeptember 30. napjáig a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettnek átutalja az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelõ összeget, a 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott kiemelt elõirányzat kezeléséért felelõs fejezetnek pedig adatot szolgáltat ezen összegrõl. A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium a 6. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen utalja át az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelõ összeget. Az utalás csak abban az esetben teljesíthetõ, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerinti adóhatósági határozatból, illetve önellenõrzésbõl egyértelmûen megállapítható az összevont adóalap adójának, illetve a levonandó kedvezményeknek az összege.

(3) Ha a magánszemély rendelkezõ nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának módosítása, önellenõrzése vagy adóhatósági ellenõrzése az összevont adóalap adójának az Szja. tv. 45. §-a szerinti kedvezmények levonása, illetve átutalások teljesítése után fennmaradó részére kevesebbet állapít meg a bevallott, illetve megállapított összegnél, akkor a különbözetnek az 1. §

(4) bekezdésének a)-b) pontjában rögzített hányadát - ha az kedvezményezettenként legalább ezer forint, és a rendelkezés teljesítése a kedvezményezett javára már megtörtént - az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie. Az adóbevallást helyettesítõ adómegállapítás esetén a különbözet megfizetése akkor terheli a magánszemélyt, ha az általa adott adatszolgáltatás hibás volt.

3. § (1) Az állami adóhatóság a rendelkezõ nyilatkozatban és az adóbevallásban vagy az azt helyettesítõ adómegállapításban feltüntetett adatok alapján utalja át a 4. §-ban meghatározott kedvezményezettek javára az 1-2. § rendelkezései szerint meghatározott összeget.

(2) A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyházi kedvezményezetteket megilletõ támogatást az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium utalja át. A 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiemelt elõirányzat javára felajánlott összeget az Országgyûlés által meghatározott célok megvalósításában illetékes költségvetési fejezetek felügyeletét ellátó szervek a 6. § (9) bekezdésében elõírtak szerint eljárva használják fel.

(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti utalás nem teljesíthetõ, amennyiben összege kedvezményezettenként nem éri el a 100 forintot.

4. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett

a) azon
aa) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti társadalmi szervezet (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkezõ nyilatkozata évének elsõ napja elõtt legalább két évvel, és

ab) alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkezõ nyilatkozata évének elsõ napja elõtt legalább két évvel, továbbá

ac) kiemelkedõen közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ napja elõtt legalább egy évvel - vagy ez idõ letelte elõtt, amennyiben az aa)-ab) pontban foglalt feltételeknek egyébként megfelel -, kiemelkedõen közhasznú szervezetként

jogerõsen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetõleg az alapító okirata szerint a rendelkezõ nyilatkozat(ok) évét megelõzõ év elsõ napja óta megszakítás nélkül - a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 26. § c) pontjában meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;

b) a Magyar Tudományos Akadémia;

c) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA);

d) a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 2. és 3. számú mellékletében szereplõ országos közgyûjtemény és a következõkben felsorolt egyéb kulturális intézmény:

1. Magyar Állami Operaház,
2. Magyar Országos Levéltár,
3. Országos Széchényi Könyvtár,
4. Magyar Nemzeti Filmarchívum,
5. Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;

e) az országos szakmúzeumok;

f) az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy elõadó-mûvészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ napja elõtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstõl egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az elõzõ kategóriákba;

g) a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott felsõoktatási intézmény.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely

a) belföldi székhelyû, és

b) magyarországi közösség, illetõleg a határon túli magyarság érdekében mûködik, és

c) alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Ksztv. 4. § (1) bekezdésének d) pontja - ezzel összefüggésben a 26. §-ának d) pontja - szerinti feltételnek, és

d) nyilatkozik arról, hogy a rendelkezõ nyilatkozat évének augusztus 1. napja és az általa tett nyilatkozat idõpontja között nem volt olyan lejárt esedékességû köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott, és

e) nyilatkozik arról, hogy az alapszabálya, alapító okirata szerinti közhasznú tevékenységét a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ év elsõ napja óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja;

f) az (1) bekezdés ac) pontjában meghatározott kiemelkedõen közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet a szerzõdés másolatának az adóhatósághoz történõ becsatolásával igazolja, hogy tevékenységét állami szervvel vagy önkormányzattal a rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ napja elõtt legalább egy évvel kötött szerzõdés alapján végzi;

g) nyilatkozik arról, hogy
ga) a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ öt évben nem kötött vagy tartott fenn együttmûködési megállapodást párttal
gb) a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ öt évben nem állított párttal közös jelöltet országgyûlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson.

(3)

(4) A jogutódlással megszûnt kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek - a 4. § (2) bekezdésében elõírt követelmények teljesítése esetén - a kedvezményezett jogutódját illetik meg.

(5)
4/A. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett:
a) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerinti egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban: egyház) - ide nem értve az egyház szervezeti egységét, intézményét -, ha az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint technikai számmal látta el;

b) a rendelkezõ nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyûlés által - a felhasználásért felelõs fejezet megjelölésével, kiemelt elõirányzatként meghatározott - legfeljebb két cél.

(2) A magánszemély rendelkezõ nyilatkozatában felajánlásra kerülõ összegre igényt tartó egyházat - a rendelkezõ nyilatkozat éve elsõ napja elõtt benyújtott kérelme alapján - az állami adóhatóság technikai számmal látja el, amennyiben az Országos Igazságszolgáltatási Tanácstól, illetve az illetékes bíróságtól kapott információk alapján az egyházat jogerõsen nyilvántartásba vették. Amennyiben a technikai szám kiadását az állami adóhatóság megtagadja, az egyház az errõl szóló határozat bírósági felülvizsgálatát 15 napon belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15. napon belül - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályainak megfelelõ alkalmazásával - lefolytatott nemperes eljárásban hozza meg hatályban tartó vagy hatályon kívül helyezõ határozatát. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(3) Az állami adóhatóság hivatalból technikai számmal látja el az (1) bekezdés b) pontja szerinti kedvezményezettet.

(4) Az állami adóhatóság vezetõje a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ év utolsó napjáig az
(1) bekezdés szerinti kedvezményezett technikai számát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

5. § (1) A magánszemély a rendelkezõ nyilatkozatot (nyilatkozatokat) - függetlenül a személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától - az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklete I. fejezete B) pontjának 2. b) alpontjában meghatározott határidõig juttatja el az adóhatósághoz. A rendelkezõ nyilatkozaton (nyilatkozatokon), illetve elektronikus ûrlapon fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát. A magánszemély a rendelkezõ nyilatkozatot (nyilatkozatokat)

a) önadózás esetén az adóbevallási nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóbevallási csomagjában elhelyezve, vagy

b) munkáltatói adómegállapítás, illetve az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó nyilatkozat munkáltató által történõ továbbítása esetén a munkáltatója útján, vagy

c) adóhatósági adómegállapítás esetén a nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóhatósági adómegállapításról szóló nyilatkozatához csatolva, vagy

d) az adóbevallás és az adóhatósági adómegállapításról szóló nyilatkozat elektronikus úton történõ benyújtása esetén elektronikus ûrlapként elektronikus úton - kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselõjének a rendelkezõ nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott, vagy

e) az a)-d) pontokban meghatározott bármely esetben, de az ott meghatározottaktól eltérõen lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán juttatja el az adóhatóságnak.

(2) Amennyiben a magánszemély az (1) bekezdés a)-d) pontjában és az e) pontban meghatározott módon is benyújtja a rendelkezõ nyilatkozatát (nyilatkozatait), azt a rendelkezõ nyilatkozatot (nyilatkozatokat) kell figyelembe venni, amely az a)-d) pontokban meghatározott módon érkezett. A rendelkezõ nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethetõ az adózó neve és lakcíme is.

(3) A magánszemély az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyezõ adattartalmú lapon) megtett rendelkezõ nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezûleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatóhoz legkésõbb 10 nappal az (1) bekezdésben meghatározott idõpont elõtt. A munkáltató kísérõjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkezõ nyilatkozatot tevõ személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkezõ nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérõjegyzékkel együtt, az (1) bekezdés szerinti idõpontig zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak.

(4) A borítékon és a rendelkezõ nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minõsülnek, és ennek megfelelõ védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag

a) a (6) bekezdésben említett jogvitá(k)ban eljáró felhatalmazott személyeknek engedhet betekintést;

b) a saját adataira és rendelkezõ nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a magánszemélynek tájékoztatást;

c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel.

(5) Az adóhatóság - az elektronikus ûrlapon érkezett rendelkezõ nyilatkozat kivételével -

a) a borítékot és a benne elhelyezett rendelkezõ nyilatkozatot, illetve

b) a rendelkezõ nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét - ennek hiányában adószámát - tartalmazó részét és a kedvezményezettek megjelölését tartalmazó perforált részét a rendelkezõ nyilatkozatot tartalmazó boríték, illetve az adóbevallást, adóhatósági adómegállapítást kérõ nyilatkozatot tartalmazó boríték felbontásakor egymással megegyezõ azonosító kódjellel látja el. Az adóhatóság azokat egymástól elkülönítve - ugyanazon személy(ek)nek egyidejûleg hozzá nem férhetõ módon - dolgozza fel, ellenõrzi, illetve õrzi. Az adóhatóság informatikai rendszere az elektronikus ûrlapon beérkezett rendelkezõ nyilatkozat adatait a bevallástól elválasztja és kódjellel látja el. Az adóhatóság az elektronikus ûrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkezõ magánszemély és a kedvezményezettek adatait.

(6) Az adóhatóság csak

a) a rendelkezõ nyilatkozatok teljesítését érintõ jogvita esetén - a jogvita jogerõs határozattal történõ lezártáig -, az abban eljáró személynek, illetve

b) a 2. § (1) bekezdésében meghatározott többlet kiutalásakor, a 2. § (3) bekezdésében, valamint a 6. § (5) bekezdés utolsó mondatában meghatározott eljárás során
engedélyezheti az egymástól elkülönített adatok kódjel alapján történõ összekapcsolását.

(7) Az adóhatóság az (5) bekezdésben említett õrzési kötelezettsége a 6. § (1) bekezdése esetében a rendelkezõ nyilatkozat évétõl, a 2. § (2) bekezdése és a 6. § (6) bekezdése esetében a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ évtõl számított ötödik év végéig áll fenn. Az õrzési kötelezettség ezt meghaladóan is fennáll, az ezen idõpontig megkezdett - a (6) bekezdésben említett - jogvita jogerõs lezárultáig. Ezen idõpontot követõen a borítékokat és a rendelkezõ nyilatkozatokat, illetõleg az elektronikus ûrlap adatait, továbbá az adatbázis rendelkezõ nyilatkozatokkal kapcsolatos adatait meg kell semmisíteni.

(8) Az adóhatóság a magánszemélyek saját érdekkörébe tartozóan érvényes rendelkezõ nyilatkozatai alapján minden év szeptember 1. napjáig felhívja a 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezettet a 4. § (2) bekezdésében meghatározottak 30 napon belüli teljesítésére. A felhívást a kedvezményezett levelezési címére, ennek hiányában székhelyére kell megküldeni. A határidõ elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66-67. §-ának rendelkezései irányadók.

5/A. §

6. § (1) Az állami adóhatóság a 3. §-ban meghatározott összeget a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett részére a 4. § (2) bekezdésében elõírt nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésõbb a rendelkezõ nyilatkozat évének december 15. napjáig utalja át, figyelemmel az 5. § (8) bekezdésére és e § (7) bekezdésére is.

(2)
(3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg felhasználására vonatkozó (a cél szerinti és mûködési költségeket összegszerûen is tartalmazó) adatait - meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves idõtartamát és összegét is - az átutalást követõ naptári év október 31. napjáig az állami adóhatóság részére elektronikus úton kell megküldenie. Amennyiben az adóhatóság a 7. § (5) bekezdése szerinti ellenõrzés során megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett e kötelezettségének nem tett eleget, illetve közleményében valótlan adatot közöl, határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerõre emelkedését követõ rendelkezõ évben a felajánlásokból történõ részesedésbõl. A közleményekre az állami adóhatóságnak az 5. § (7) bekezdése szerinti õrzési szabályokat kell alkalmaznia. Az állami adóhatóság a közleményeket és a kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus adathordozón a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter rendelkezésére bocsátja. A miniszter a közleményeket az átutalást követõ naptári év november 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó internetes honlapján ingyenesen közzéteszi. A közlemények a honlapról egy évig - a következõ évi közlemények nyilvánosságra hozataláig - nem távolíthatók el. Azon szervezetnek, amely rendelkezik általa fenntartott vagy a megbízása alapján mûködtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért õ felel (a továbbiakban: saját honlap), a közleményét e felületen is el kell helyeznie az átutalást követõ év december 15. napjáig, és azt legalább egy évig nem távolíthatja el.

(4) Az állami adóhatóság a rendelkezõ nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelõs minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelõs minisztert és a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelõs minisztert az 1. § (5) bekezdésének elõírásai szerint tett érvényes rendelkezõ nyilatkozatok alapján

a) a 4. § (1) bekezdésében nevesített (kategóriánként összesített) kedvezményezettekrõl, az õket megilletõ kategóriánként összesített összegekrõl és az érvényesen rendelkezõk számáról, továbbá

b) a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekrõl, az õket megilletõ összegekrõl, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezõk számáról.
Az állami adóhatóság a tájékoztatást szeptember 15. napjáig legalább két országos napilapban és internetes honlapján közzéteszi.

(5) Az állami adóhatóság internetes honlapján tájékoztatást ad

a) kategóriánként összesítve a 4. § (1) bekezdésében nevesített kedvezményezettekrõl és az õket megilletõ összegekrõl, valamint az érvényesen rendelkezõk számáról, továbbá

b) a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek nevérõl, adószámáról, székhelyérõl, az adott évi rendelkezések egyes kedvezményezetteket megilletõ együttes összegérõl és az érvényesen rendelkezõk számáról,

c) a 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek nevérõl, technikai számáról, székhelyérõl, az adott évi rendelkezések egyes kedvezményezetteket megilletõ együttes összegérõl és az érvényesen rendelkezõk számáról.

A jogszabályi feltételeknek megfelelõ azon kedvezményezettekrõl, akik számára az átutalás megtörtént, a tájékoztatást az állami adóhatóság honlapja a rendelkezési év december 31-ét követõen tartalmazza. Az állami adóhatóság biztosítja a b) pontban foglalt adatokat tartalmazó adatbázis elérhetõségét a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter részére az általa mûködtetett információs portálon történõ közzététel, adatfeldolgozás, -rendszerezés céljából. A kedvezményezettet kérelmére az állami adóhatóság térítésmentesen tájékoztatja a javára rendelkezõ - az adatszolgáltatás idõpontjában - érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatok számáról, régiónkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó - a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak megfelelõen részletezett - okokról és azok arányáról.

(6) A 4/A. § (1) bekezdésének a) pontjában említett kedvezményezetteknek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium - az állami adóhatóság által a rendelkezés évének december 31. napjával meghatározott és a (8) bekezdés szerint a korábbi idõszak pótlistája alapján megnövelt - összeget a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ év január 31-ig utalja át.

(7) Ha az adóbevallás, vagy a munkáltatói adómegállapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, úgy az utalást akkor kell teljesíteni,

a) amikor a rendelkezõ nyilatkozat éve utolsó napját követõ egy éven belül az említett iratok helyesbítése alapján az lehetséges,

b) illetve abban az esetben, ha a rendelkezõ magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és - figyelemmel az 1. § (1) bekezdésében foglaltakra - az utalás már jogszerûen lehetségessé válik.

Az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történõ adómegállapítása esetén az utalást akkor kell teljesíteni, amikor a rendelkezõ nyilatkozat megtételének éve utolsó napját követõ egy éven belül az adóhatósági adómegállapítás jogerõre emelkedése alapján az lehetséges.

(8) A 4/A. § (1) bekezdése alapján kedvezményezetteket a rendelkezõ év utáni idõszakban a jogvitákat lezáró határozatok, illetõleg a (7) bekezdés és a 2. § (1) bekezdése alapján megilletõ összegekrõl az állami adóhatóság a tárgy évi augusztus 31-i tájékoztatójához kapcsolt pótlistán közli.

(9) A 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiemelt elõirányzat javára felajánlott összeget a rendelkezést követõ évben a felhasználásában érintett - éves költségvetési törvényben megnevezett - fejezet költségvetése tartalmazza, felhasználása pedig pályázati úton történik. A felhasználásról az érintett fejezet a felhasználás évére vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló törvény fejezeti indokolásában részletesen elszámol, megnevezve a pályázaton nyertes szervezeteket, személyeket és a nekik juttatott összegeket. Az elszámolást a saját honlapján és a (3) bekezdés szerint - az ott meghatározott határidõig - közzé kell tenni.

7. § (1) A nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következõ esetek bármelyike állapítható meg:

a) az 1. §-ban foglalt valamely feltétel nem áll fenn;

b) két beküldött rendelkezõ nyilatkozat esetén mindkét kedvezményezett a 4. §-ban vagy a 4/A.
§-ban említettek körébe tartozik;

c) a rendelkezõ nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetõleg technikai számot, vagy az téves, illetõleg olvashatatlan, kivéve, ha a 4/A. §-ban említettek a rendelkezésbõl enélkül is azonosíthatók;

d) a rendelkezõ nyilatkozat vagy a boríték, illetõleg annak továbbítása nem felel meg az 5. § (1)-(3) bekezdésében foglalt elõírásoknak;

e) az arra kötelezett kedvezményezett a 4. § (2) bekezdése szerinti feltételek meglétét az 5. § (8) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetõleg a 4. § (2)-(3) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti;

f) amennyiben a magánszemély úgy választotta az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történõ adómegállapítását, hogy arra a jogszabály szerint nem lett volna lehetõsége -, ugyanakkor az egyéb törvényi feltételek megléte esetén az 5. § (1) bekezdése szerinti határidõig pótlólagosan benyújtott adóbevallással együtt érkezett rendelkezõ nyilatkozatot kell érvényesnek tekinteni.

(2) Ha az adóhatóság a rendelkezõ nyilatkozat éve november 15. napjáig megállapítja a nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek - a magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvénytelenségét, errõl a magánszemélyt a rendelkezõ nyilatkozat éve november 30. napjáig értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkezõ nyilatkozat éve november 30. napjáig a rendelkezõ magánszemélyt a saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségrõl nem értesíti, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az állami adóhatóság internetes honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a rendelkezést teljesíteni kell.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, amennyiben a rendelkezõ nyilatkozatnak - a rendelkezõ magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvényessége (különösen a befizetett adó összege) november 15. napjáig nem állapítható meg. Ez esetben errõl a tényrõl az adóhatóság november 30. napjáig értesíti a rendelkezõ magánszemélyt. Az érvényesség kérdésében legkésõbb a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ év utolsó napjáig az adóhatóság döntést hoz. Amennyiben a magánszemély személye vagy az adó összege a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ év utolsó napjáig sem állapítható meg, az adóhatóság érvénytelenséget megállapító döntést hoz, és az utalás nem teljesíthetõ. A döntésrõl, amennyiben személye megállapítható, a rendelkezõ magánszemélyt értesíteni kell. Az értesítésnek a döntéshozatalt követõ 30 napon belül, de legkésõbb a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ év utolsó napjáig meg kell történnie. Az utalás abban az esetben teljesíthetõ, ha a nyilatkozat az adóhatóság döntése - vagy az ellene benyújtott jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv döntése - szerint a rendelkezõ magánszemély és a kedvezményezett érdekkörében is érvényesnek minõsül.

(4) Ha a rendelkezõ nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezett érdekkörében meglévõ körülmény miatt e törvény szerint érvénytelennek minõsül, az adóhatóság a rendelkezõ nyilatkozatot tévõ adózót az érvénytelenség okának megjelölése nélkül, alakszerû határozattal értesíti. Az értesítésre nyitva álló határidõ a kedvezményezett elutasítását követõ 30 nap, azonban legkorábban a rendelkezõ nyilatkozat évének november 30. napja.

(5) A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minõsül, amelynek az e törvény szerinti közcélú tevékenységeknek megfelelõ felhasználását az adóhatóság az Art. megfelelõ szabályai alkalmazásával jogosult ellenõrizni. Amennyiben az adóhatóság - szükség esetén a külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkezõ illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével - megállapítja a közcélú tevékenységnek nem megfelelõ felhasználást, errõl határozatot hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. elõírása szerinti elévülési idõn belüli visszafizetésérõl.

(6) A felhasználás abban az esetben tekinthetõ - a közcélú tevékenység szempontjából - megfelelõnek, amennyiben a költségvetési támogatást

a) a 4. § (1) bekezdés aa)-ac) pontja szerinti kedvezményezett az alapító okiratában, alapszabályában alaptevékenységként meghatározott - a Ksztv. 26. § c) pontjának megfelelõ - közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja,

b) a 4. § (1) bekezdés b)-g) pontja szerinti kedvezményezett a létesítõ okiratában és a rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekû, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja.

(7) A kedvezményezett fenntartásával, mûködésével kapcsolatos költségek együttes összege az évente kiutalt költségvetési támogatás harminc százalékát nem haladhatja meg. Mûködési költségként különösen az alábbiak vehetõk figyelembe:

a) a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 79. §-a szerinti bérköltség,

b) székhely, mûködési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezetõ tisztségviselõ, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben - fenntartásával és mûködtetésével kapcsolatos költségek (különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelõ közmûdíjak),

c) postaköltségek, telefon-, internetszolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek).
(8) Költségvetési szervek esetében mûködési költségként a személyi juttatások, valamint a dologi kiadások vehetõk figyelembe.

(9) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. § (8) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetõleg a 4. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti, errõl az adóhatóság határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt - ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság - nemperes eljárásban 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén megváltoztathat. Az eljárásra a Pp. szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

(10) A rendelkezõ nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

8. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követõ 5. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezõ nyilatkozatot elsõ alkalommal az 1996. évi jövedelemnek - az 1. §-ban meghatározott - adójáról lehet tenni.

(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelõs miniszter, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter, hogy a 6. § (3) bekezdése szerinti közlemények formai és tartalmi követelményeit együttes rendeletben állapítsák meg.
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra